Frissítés! Egy 2017. júniusi bírósági határozat új eljárásra kötelezte a másodfokon eljáró hatóságot, elfogadva azt az érvet, miszerint a tankötelezettség külföldi intézményben való teljesítése iskolába járásnak felel meg (sem nem lógásnak, sem nem magántanulói státusznak) és amennyiben a hatóság ezzel nem ért egyet, annak bizonyítása, hogy ez miért nem elfogadható a hatóság feladata.

A bírósági határozat figyelembe vette azt az érvet is, hogy a vizsgált hatósági határozat hátrányosan különböztette meg a tanköteles korú gyereket más tanköteles korú gyerekekkel szemben, amikor nem fogadta el a tankötelezettség teljesítéseként a külföldi intézményben való tanulást.

A tárgyaláson használt érvrendszer:

  1. Az Alaptörvény Q cikke kimondja, hogy Magyarország biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Az 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 18. cikke világosan deklarálja, hogy a gyermek nevelésében az elsődleges felelősség a szülőket terheli, valamint a kapcsolódó jogok is elsődlegesen a szülőket illetik. A nemzetközi kötelezettségek alapján az oktatás-nevelés megvalósításában az állam szerepe kiegészítő, segítő, támogató szerep kell, hogy legyen. A szülői jogok és kapcsolódó felelősségek gyakorlásának ezen jogszabályokkal ellentétes leszűkítése, valamint a szülő elsődleges szerepének alapértelmezésszerűen az állam kezébe vétele nemzetközi egyezményekben foglaltaknak nem felel meg.
  2. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 26. cikke és annak az Alaptv 16. Cikkében deklarált tartalma szerint a szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. A szülők ezen jogát törvényes indok nélkül korlátozni nem lehet. Amennyiben korlátozni kívánja az állam ezt a szülői jogot, azt az Alaptv. T) cikkének megfelelő jogszabály alapján teheti csak.Esetünkben nem tanúsítottak a szülők olyan magatartást, e jog gyakorlása során, ami hatályos jogszabályt sértene vagy a gyermek számára hátrányos lenne. A hatályos jogszabályok egyébként nem deklarálják a Nktv-ben használt “hátrányos” kifejezést, vagyis e fogalom tartalmának deklarálása nélkül nem vonhatják meg az alkotmány biztosította szülői jogot, mivel az Jogalkotási Tv-ben foglaltaknak egy meghatározatlan fogalom alapján okozott jogszűkítés nem felel meg.)

    Ugyanezen az alapon, álláspontunk szerint aránytalan és Alaptörvénybe ütköző az a korlátozás is, miszerint a szülőtől megvonják a lehetőséget, hogy az általa legmegfelelőbbnek ítélt intézményi keretek közt gyakorolja e jogait.

  3. A tankötelezettség teljesítésének módja iskolába járással vagy magántanulóként lehetséges. Az iskolába járás fogalma azonban a Nemzetközi Egyezmények alapján nem értelmezhető jogszűkítő módon. Ez a leszűkítés a Nemzetközi Egyezményekkel nincs összhangban, és indokolatlanul vonja meg a szülőtől az intézményválasztás szabadságát, amennyiben az iskolába járást azonosnak tekinti az egy adott intézmény fizikai épületében történő mindennapos fizikai jelenléttel. Ezzel a leszűkítéssel indokolatlanul megvonja a szülőnek Nemzetközi Egyezményekben deklarált szabadságát, és a jogszabály célját megüresítve, a gyermek legjobb érdekét figyelmen kívül hagyva gyakorlatilag arra kényszeríti a szülőket, hogy ezen a módon teljesítsék gyermekük tankötelezettségét akár megfelelő az a gyermek optimális személyiségfejlődésének, akár nem.

 

******************************************************************************************
Frissítés! Egy 2016 novemberi törvénymódosítás alapján, jelenleg csak úgy lehet Magyarországon külföldi intézményben teljesíteni a tankötelezettséget, ha nem Magyarországon tartózkodik a gyerek. Ez új utak keresésére ösztönzi a szabadtanulást választó szülőket. Talán így jobban is megélhető, hogy a szabadtanulás nem az iskola tagadása, hanem egy új felnövekedési, együttélési paradigma.

Korrekció: a fenti állítás valójában nem a tv-ben, hanem a hatósági értelmezésben van így, ld. következő Frissítés!
********************************************************************************************
Az első logikus kérdés az, hogy legális-e Magyarországon az unschooling? Az ösztönös válasza erre mindenkinek, hogy á, az kizárt! De ha azt kérdezed, hogy lehet-e Magyarországon magyar állampolgárnak szabadon tanulva teljesítenie a tankötelezettséget, akkor már jobbak az esélyek a pozitív válaszra.

Magyarországon tankötelezettség van.

Nkt. 45. § (1) Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.

Ugyanakkor a tankötelezettség nem csak iskolában, és nem csak állami vagy magyarországi iskolában teljesíthető.

Nkt. 45. § (5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.

Nkt. 91. § (1) Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön és tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti.

Magyarul: magyar állampolgár lehet magántanuló, ebben az esetben egy Magyarországon jogszerűen működő iskola tanrendje szerint kell haladnia. Ebben lehet rugalmasság, de jelenleg nem ismerek olyan rendszert, amiben megvalósulhat maradéktalanul a szabadtanulás. Ettől még ez lehet egy nagyon értékes és támogató közeg, de elkerülhetetlen bizonyos, még ha apró kompromisszumok megkötése.

A másik verzió olyan külföldi nevelési-oktatási intézménybe iratkozni, ahol az unschoolingot ismerik és elismerik. Ez lehet az a keret, amiben egy elkötelezett szülővel maga mögött egy gyerek valóban a maga érdeklődését követve ismerkedhet meg a világgal – azaz a világnak azzal a szeletével, ami őt a legjobban vonzza.

Szülőként, ha magad akarsz felelősséget vállalni a gyermeked bevezetéséért a világba, elengedhetetlen, hogy felkészült légy a jogaidat illetően. (Nagyszerű lehetőség, hogy megoszd a gyerekeddel is. Nevezzük – adózva az usnchoolingot hírből sem ismerő gyerekkorunknak – állampolgári ismereteknek :).)

Jó, ha tudod, hogy a hatóságok leggyakrabban nem a gyereked vagy a családod szempontjait helyezik előtérbe. Megvannak a saját motivációik, pl. a szervezet statisztikája, mutatószámai. Ezen lehet bánkódni, de érdemesebb egyszerűen tisztában lenni vele, mint a kultúránk egyik – talán kevésbé szerencsés – adottsága. Ezzel a szemlélettel eredményesebben tudsz megküzdeni (sajnos nem tudok jobb szót ide, bármennyire is igyekszem elkerülni a töltést) ha felkészültél. Olvasd el a jogi összefoglalót, kerülj tisztába a lehetőségeiddel, aztán vedd végig a konkrétumokat.

Ha támogatásra van szükséged, írj! Volt szerencsém alaposan kiművelődni hatályos jogszabályokból, hivatalokból. Szívesen átadom a saját tapasztalataimat.

Akkor is írj, ha van saját sztorid, amiből mások erőt meríthetnek.

Biztonsági kód:
security code
Kérjük, írja be a biztonsági kódot:

Submit